2015. január 30., péntek

Prologue 1/2

 Heather Williams

2021. Január 15.


Hűs, téli szellő simogatja hidegtől kipirult arcomat, a hajam pedig egyre csak ázik az igen erősen hulló, hatalmas hópelyhektől. A legelső havazás ezen a télen, ám mégsem tölt el jó kedvvel, mint ahogy szokott.
Nem érdekel, hogy tornacipőm már teljesen átázott és az sem izgat, hogy egyáltalán nem érzem az ujjaimat a fagyos időtől, nem moccanok a kihalt játszótér rozoga hintájáról. Olyan, mintha odafagytam volna.
    Remegő kezekkel veszem elő meleg télikabátom zsebéből a gyűrött papírt, kihajtogatom és elkezdem olvasni. Pontosabban elkezdeném, ha eltudnám, de nem megy. Egy betűt sem tudok kiolvasni, homályosan látom.
 Ez az utolsó levél, amit tőle kaptam, három évvel ezelőtt. Nagyjából minden nap elolvasom azóta, mióta a postaládámban landolt, ám most képtelen vagyok rá. 
     Ma öt éve történt, s szörnyen érzem magam. Nem akarok rá gondolni, mégsem tudom megállítani az emlékeket, amik reggel óta kisértenek. Még egyszer neki futok az olvasásnak, de ismét kudarcba fullad a próbálkozásom. Nem bírom elolvasni, ma nem.
     Hirtelen nem is tudom mit képzeltem, hogy ide kijöttem, szánalmas amit művelek.
   Visszateszem a levelet a zsebembe, felállok és sietős léptekkel indulok haza. Nehéz volt visszaköltözni Angliába, azok után ami történt, de nem akartam teljesen új életet kezdeni és mindent eldobni, amim csak volt, beleértve a családomat is.  Nagy trauma volt az, ami történt, de megpróbáltam a helyén kezelni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem változtam semmit, de próbáltam ugyanaz az ember maradni, aki a történtek előtt voltam és azt hiszem ezt nagyrészt sikerült megvalósítanom. Nem hagytam, hogy maga alá temessen a fájdalom és a gyász. Hiába vannak napok, amikor nem bírok nem rá és a közös emlékeinkre gondolni, hiába vannak olyan esték, amiket végig zokogok, nem lettem depressziós, nem fogyasztok drogot vagy szívok cigarettát és nem tértem vissza az illegális munkámhoz, amit miatta hagytam abba. Nem. Túléltem és büszke vagyok magamra.




 Szervusz drága, idetévedt olvasó!
Nyilván nem vagy biztos benne, hogy mit jelent a címnél lévő '1/2'. Nos, nem csak én írom, hanem a testvérem is, két lány szempontjából fog zajlani a történet, ezért lesz még egy prológus, amit ő fog megírni, a másik főszereplő szemszögéből.Továbbá, a dátum magyarázata az,
hogy a prológus a múltban játszódik.
Bármi más kérdésetek van, nyugodtan tegyétek fel!

2 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik.:) Kiváncsian várom a folytatást.:*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy sikerült elnyeri a tetszésedet. Hamarosan érkezik a második prológus. :)

      Törlés